1. Mire jó az, ha valaki madárpókot tart?

Jó kérdés! A madárpókok tartásával egy rendkívül érdekes állatcsoport életébe nyerhetünk bepillantást. Figyelemmel kísérhetjük, hogyan fejlõdnek, táplálkoznak, szaporodnak. Miközben mellettünk éli le az életét hamar rádöbbenünk, hogy a közhiedelemmel ellentétben egy félénk, visszahúzódó állatról van szó, melynek esze ágában sincs végiggyilkolászni egy békés kisváros mit sem sejtõ lakóit. A madárpókok nagyon maguknak való teremtmények, ezért nem igénylik a mindennapos foglalkozást, nem zajosak és nem is piszkítják össze a lakást. Tartásukat inkább a szobanövényekéhez lehetne hasonlítani, mint pl. az élénk, mozgalmas életet élõ kisemlõsökéhez. Ha biztosítjuk számukra a megfelelõ életkörülményeket, évekig vagy akár évtizedekig is figyelgethetjük õket és az sem elhanyagolható tény, hogy egy szépen berendezett terrárium akár a lakás dísze is lehet. Persze szót kell ejteni azokról is, akik feltûnési viszketegségben szenvednek és azért tartanak madárpókot, hogy saját magukat "fényezzék" az ámuldozó, ijedezõ laikus publikum elõtt. Fontos eszköze a produkciónak a kézen másztatott madárpók és a mutatvány veszélyességének kihangsúlyozása. Az esetet súlyosbítja az, ha mindez a szenzációra éhes média elõtt történik és a "sztárolt" illetõ hamis ismereteket, féligazságokat ültet a köztudatba.

2.Kell hozzá engedély?

A 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól 1. számú mellékletében közétett veszélyes állatok köre nem terjed ki a Theraphosidae család egyetlen fajára sem!

A C.I.T.E.S. washingtoni egyezmény (Convention of International Trade in Endangered Species of wild Fauna and Flora) magyarul- A veszélyeztetett vadon élõ állat és növényfajok nemzetközi kereskedelmérõl szóló egyezménye- II.számú melléklete ( B. oszlop / EU.) viszont vonatkozik a Brachypelma nem összes fajára, az Aphonopelma pallidumra és az Aphonopelma albicepsre. -Végrehajtási rendelete 271/2002. (XII. 20.) Korm rendelet.

Az egyezményt ratifikáló országok tizenegyedik ülésén 2000. áprilisában Nairobiban indítványozták a Poecilotheria nem felvételét a II. számú mellékletbe. Tehát elõfordulhat, hogy a közeljövõben a közkedvelt Poecilotheria nem is az egyezmény hatálya alá fog esni.

Magyarországon elvileg az egyezmény hatálya alá esõ fajok tenyészeteit be kellene jelenteni és az ezekbõl a tenyészetekbõl származó minden egyed után tenyésztõi bizonylatot kellene kiállítani. Gyakorlatilag azonban az újonnan fogságban születõ, az egyezmény hatálya alá esõ egyedek száma olyan nagy, hogy az elõírt nyilvántartásba vételi hivatalos ügymenet technikailag kivitelezhetetlen, illetve az egyezmény hatálya alá esõ fajok viszonylagosan alacsony árfekvése miatt a vadbefogott egyedekkel való kereskedelem nem kifizetõdõ. A hazai piacon megtalálható vadon befogott C.I.T.E.S. köteles madárpókfaj elõfordulása elenyészõ.

3..Mit eszik?

Mondhatni, tücsköt-bogarat, kígyót-békát....mindent amit le tud "gyûrni". Terráriumi tartás során leggyakoribb tápláléka az állatkereskedésekben különféle méretben árusított tücskök, sáskák, lisztkukacok, gyászbogárlárvák, de az újszülött, sõt nemritkán kifejlett egér is szerepel az étlapon. Ha olyan kedve van elfogyasztja az élõhelyére helyezett különféle húsdarabkákat is. Méhet, darazsat, fülbemászót, poloskát, imádkozósáskát lehetõleg ne adjunk a kedvencünknek.

4..Mi lesz, ha kijön?

SEMMI! "Nyakon kell csípni" és vissza kell helyezni a lakóhelyére. Visszaterelgethetjük egy pálca vagy egy ecset segítségével, megfoghatjuk hálóval, de a legpraktikusabb ráborítani egy dobozt (lehetõleg átlátszót, hogy lássuk, hol tartózkodik a pókunk), majd a doboz és a pók alá egy karton vagy mûanyaglapot csúsztatva vissza kell helyezni a lakóhelyére (az elengedés fordított sorrendben történik). Aki annyira fél, hogy a befogás teendõit nem meri végrehajtani, az jobban teszi, ha letesz a madárpók vásárlási szándékáról és más hobbi után néz. Ezt a tényt érdemes az állat megvásárlása elõtt mérlegelni, hiszen így talán a kereskedõt leszámítva mindenki jobban jár! Azt is meg kell említeni, hogy az állat szökése mindig emberi hanyagság miatt következik be, tehát az ebbõl származó kellemetlenség az állat gazdájának a felelõssége.

5. Mennyire veszélyes? Tényleg halálos a mérge?

A madárpókok méregmiriggyel rendelkeznek, ezért gondozásuk során elõvigyázatosan kell eljárni. Ha elsajátítjuk kezelésük alapvetõ fogásait és betartjuk a "mindent a szemnek, semmit a kéznek" elvét , akkor nem történhet baj. Madárpók marásba az eddig dokumentált esetek alapján még senki nem halt bele, viszont a Poecilotheria, Selenocosmia, Pterinochilus, Stromatopelma, Haplopelma és a hozzájuk rendszertanilag közel álló nemek marása súlyos tüneteket okozhat és kivételes esetben veszélyt jelenthet az emberre. A marás következményei nagyban függenek a marás helyétõl, a leadott méreg mennyiségétõl (az utolsó táplálkozás óta eltelt idõ befolyással lehet az állat által leadható méreg mennyiségére), a megmart személy egészségi állapotától, testsúlyától és méreggel szemben tanúsított egyedi érzékenységétõl. Ha a megmart személynél a méreganyag hatására allergiás reakció lép fel, azonnali orvosi ellátásban kell részesíteni. A méreganyag összetételét fajonként eltérõ, aminosavakból felépülõ toxinok alkotják. A méreg (neurotoxin), blokkolja az ideg-izom ingerületátvivõ Ca, Na, K..stb. csatornákat. A marás által okozott tünetek a marást okozó fajtól függõen nagyon változatosak, az enyhe bõrpírtõl a megmart testrész részleges vagy teljes bénulásáig különbözõ súlyosságban fordulnak elõ.

6. Vettem / kaptam egy madárpókot, tudna valaki mondani valamit a tartásáról?

Ennek a kérdésnek normális esetben fel sem szabadna merülni. Rendszeresen elõfordul, hogy az elkapkodott beszerzés után otthon derül ki, hogy a madárpók számára nem tudják biztosítani a megfelelõ tartási, takarmányozási feltételeket. Természetesen a szakszerûtlen tartásnak az állat issza meg a levét. Ilyen esetben az már csak a szerencsének, illetve a kereskedõ lelkiismeretességének köszönhetõ, ha az elkapkodott vétel tárgya nem az 5. pontban említett nemek valamelyikébõl kerül ki. Mielõtt bármilyen állatot beszereznénk, nem árt a következõ sorrendet szem elõtt tartani:

1. SZAKIRODALOM TANULMÁNYOZÁSA

2.AZ ÁLLAT IGÉNYEINEK LEGMEGFELELÕBB FÉRÕHELY ÉS TARTÁSI KÖRÜLMÉNY MEGTEREMTÉSE

3. A SZAKISMERET BIRTOKÁBAN AZ ÁLLAT BESZERZÉSE.

Mindez a legmesszemenõbben egyeztetve az állatot beszerezni kívánó egyén lehetõségeivel.

7. Melyek a legmegfelelõbb fajok a kezdõk számára?

"Kezdõ" madárpóknak az a faj felel meg leginkább, amelyik nem túl agresszív, nem folytat túlságosan rejtett életmódot és nem reagál érzékenyen a környezetének kisebb változásaira. A "legelsõ pók" rendszerint az újvilági talajlakó fajok közül kerül ki. Nem véletlenül, hiszen a fentebb említett követelményeknek ezek a fajok felelnek meg a legjobban.

Kereskedelmi forgalomban leggyakrabban beszerezhetõ talajlakó fajok, melyek megfelelõek "elsõ" madárpóknak: Brachypelma albopilosum, Brachypelma emilia, Brachypelma smithi, Eupalestrus campestratus, Grammostola actaeon, Aphonopelma pallidum, Nhandu colaratovillosus, Cyclosternum fasciatum. A Grammostola rosea is "bevált" madárpók a kezdõ póktartók körében, azonban hátránya a nagyon lassú növekedése. Kevésbé elterjedt, de nagyon nyugodt, könnyen tartható faj a nagytermetû Grammostola aureostriata. Kissé idegesebb fajok közül: Brachypelma vagans, Brachypelma boehmei és a Brachypelma auratum is megfelelõ lehet. A Grammostola pulchráról megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy elég sok köztük az agresszív, nehezebben kezelhetõ egyed.

Az Aviculariák ajánlhatók elsõsorban a fánélõ fajok tartásának elsajátítására. A kereskedõktõl leggyakrabban az Avicularia avicularia, Avicularia metallica, Avicularia versicolor, Avicularia geroldi, Avicularia braunshauseni szerezhetõ be. Elég gyakori "elsõ" fánélõ faj a Psalmopoeus cambridgei, mely kissé harcias természetû, ezért nem kimondottan felel meg a "tanulópókkal" szemben támasztott elvárásoknak.

Említést érdemel, hogy a fánélõ fajok gyorsabb mozgásúak és rejtõzködõ életmódjuk miatt kevesebbet fogjuk látni, mint talajlakó társaikat.

Vannak "kemény" kezdõk is, akik egybõl, pl. Citharischius crawshayival, Theraphosa blondival...stb. szeretnék elsajátítani a madárpókok tartásának fogásait. Nem állítható, hogy ez lehetetlen, de egy tapasztaltabb madárpóktartó ismerõs útmutatásának hiányában, bizonyosan több nehézséggel és kudarcélménnyel kell szembenézniük, mintha egy jóval nyugodtabb, "bevált" fajjal tették volna ugyanezt. Mint az élet más területein, itt is megvan az a bizonyos "szamárlétra" ......

8. Kicsi vagy nagy pókot vegyek?

Ha 1-2 vedlésés (fajtól függõen 0.3,-0.5, ritkán 2.5cm-es) pókot vásárolunk fokozottan ügyelni kell arra, hogy a talaj folyamatosan enyhén nedves állapotban legyen, de a penészgombák ne tudjanak megtelepedni. Ennek az állapotnak a megvalósítása és fenntartása megfelelõ gyakorlat hiányában eléggé nehézkes. Ezenkívül egy ilyen kisméretû pók apró táplálékszervezetekkel való ellátása is probléma lehet. A kifejlett pókokkal, már nincs ennyi macera, de egyrészt jóval magasabb az áruk, mint növendék fajtársaiknak, másrészt megfosztjuk magunkat azoktól a kis örömöktõl, melyek egy pók felnevelésével járnak. Legjobb választás egy 5.-6. vedléses (leggyakrabban 3-4cm lábfesztávú) pók beszerzése, mely az elõzõekben megemlített kritériumoknak megfelelõen az arany középutat testesíti meg.

9. Meddig élnek?

A Pókok alosztályának (Araneae) talán leghosszabb életû képviselõi a madárpókok. A nõstények várható élettartama fajtól függõen 6-25 év. Ismert olyan matuzsálemi kort megért Brachypelma smithi nõstény is, mely majdnem 40 éve él fogságban. A hímek az ivarérési vedlésüket követõ 1-3 éven belül elpusztulnaký

10. Hím vagy nõstény a pók amit vettem?

Nívósabb állatkereskedésekben a vevõ kérésére a megfelelõen kikészített vedlésbõl csekély összeg fejében elvégzik az ivarmeghatározást. A madárpók ivarának meghatározása legegyszerûbb a kifejlett hím pókok esetében, amikor az állat testarányaiból, a tapogatólábakon megtalálható ivarhólyag (bulbus) illetve az egyes fajok I. pár járólábán megfigyelhetõ "párzási sarkantyú" alapján azonosíthatjuk az állat ivarát.

A vedlés alapján történõ pontos ivarmeghatározás az 5.-6. vedléstõl lehetséges. Növendék nõstény madárpóknál a levedlett kültakaró "belsõ" oldalán a fajra jellemzõ alakú spermatartót (spermathecae) keressük mikroszkóp, nagyobb madárpók vedlése esetén nagyító segítségével. Amennyiben nem találjuk, akkor az általunk vizsgált egyed hím.

A legnagyobb gyakorlatot a nagyobb növendék madárpókok külsõ szemrevételezéssel történõ ivari elkülönítése kívánja meg. Ez esetben a hasi barázda területét vizsgáljuk, melyet alaposan megszemlélve elkülöníthetõ a hím állatoknál az ivari mirigyek kivezetõ nyílása, nõstények esetében az ivarnyílás és a petelemez (epigynum). Bõvebben az ivarmeghatározás szekcióban., szaporítás szekció a madarpok.hu-n).

11. Mit jelent az, hogy "subadult"?

A petébõl kikelt madárpóknak 12-15 vedlésre van szüksége, ahhoz, hogy elérje az ivarérett állapotot. Ez fajtól és az élõhely klímájától (tartási körülményektõl) függõen 1-7 év. A kis pókok a 2. lárvális vedlésük után hagyják el a pólyaszövedéket és kezdik meg a ragadozó életmódot. E stádiumok jelölésére használjuk a "Juvenilis" kifejezést. Az ivarérett madárpók testméretét megközelítõ lárvaállapot mára már megszokott neve az angol nyelvbõl átvett "sub-adult" kifejezés lett, mely az ivarérést egy, vagy két vedléssel megelõzõ fejlettségi szintet jelöli. Az ivarérett állatokat adultnak nevezzük. A hímeknél az ivarérési vedlés mindig 1-2 vedléssel elõbb következik be, mint az azonos fajú nõstényeknél. A hím madárpókok az ivarérési vedlést követõen nem, a nõstények viszont rendszerint éves, ritkábban kétéves ciklusokban vedlenek.

12. Túl tudom etetni a pókomat?

Nem! Táplálkozási ciklusuk végét, és egyben azt, hogy sikerült felvenniük a következõ vedléshez szükséges tápanyagmennyiséget, sok millió éve kifogástalanul jelzik egyszerû kis "agyuknak" a utótest telítettségét érzékelõ receptorok. Ebbõl következik, hogy a túlzott mennyiségû táplálékfelvételbõl adódó utótest repedést ki lehet zárni a halálokok közül.

13. AGGÓDOM!! Az "albóm" 2 napja, 7 napja, 1 hónapja, 3 hónapja..... a búvóhelyén gubbaszt. Nem fogad el táplálékot és nem is iszik, macerálásra is alig reagál. El fog pusztulni???

A madárpókok halálokai közül az éhenhalás bizonyosan a képzeletbeli "mezõny" sereghajtói közé tartozik. Emberi léptékkel szemlélve elképesztõ ideig bírják az éhezést. Kutatók végeztek egy kísérletet melyben, azt vizsgálták, hogy egy kifejlett nõstény madárpók meddig bírja ki táplálék nélkül. Az eredmény 2 év 9 hónap 19 nap lett (Baerg, W. J. "The Tarantula" page 27). Nyilván a hosszú éhezés nem tesz jót a pókunknak és feltételezhetõen a fiatalabb állatunk nem is rendelkezik ilyen mennyiségû tartalékokkal, de mégis a legtöbben az éhenhalástól féltik a pókjukat (ellenben a kiszáradás-dehidratáció rövid idõ alatt végez a madárpókkal) . Egyébként pókunk hosszú idõre történõ visszavonulását az okozza, hogy nagy valószínûséggel éppen a vedlésére készül. Ebben az állapotában lehetõleg kerüljük a madárpók felesleges zavarását! A vedlést megelõzõ fázisban a méregtermelés mérséklõdik, a régi kültakaró alatt fokozatosan létrejön az új és a madárpók aktivitása a vedlés közeledtével minimális mértékre csökken. Fontos, hogy életének ebben a fázisában (is) biztosítsunk a számára elegendõ vizet, hogy az esetleges folyadékigényét ki tudja elégíteni (sok folyadék szükséges vedlés közben a régi kültakarónak az újtól való elválasztásához ).

14. A pókom potrohán megjelent egy világos folt. Lehet, hogy beteg?

Nem! Az újvilági talajlakó madárpókok utótestének háti oldalát milliónyi apró szõr borítja, melyek bõrre vagy nyálkahártyára kerülve égetõ érzést, csalánkiütéshez hasonlatos duzzanatot okoznak. Ezeket az irritációs szõröket vagy a pók sepri le IV. pár járólábával a zaklatója felé, vagy egyszerûen stressz hatására maguktól leválnak. Ezeknek a levált szõröknek a hiánya okozza a madárpók potrohán azt a bizonyos "foltot", mely nem túl esztétikus látvány, de szerencsére a következõ vedlésnél pótlódik. Az utótest szõrhiányos részének egyre sötétedõ színébõl a közelgõ vedlésre következtethetünk. Ezt a színváltozást a régi alatt létrejövõ új kültakaró okozza. Ebben az esetben a vedlés kortól, fajtól és tartási körülményektõl függõen néhány nap, esetleg hét múlva bekövetkezik.

15. Milyen idõközönként vedlenek a madárpókok?

A pók méretével egyenes arányban nõ a vedlések között eltelt idõ. A vedlés gyakorisága nagymértékben függ a tartás körülményeitõl, valamint az állat fajától, nemétõl és korától.

16. X-ezer forintért vettem egy madárpókot, szerintetek drága volt?

A madárpóktartásban járatlanok sokszor értetlenkedve fogadják a madárpókok "magas" árát. "Mi kerül egy pókon ennyibe?" -hallhatjuk a mára már közhelynek számító kérdést. Mint az a fentiekbõl is kitûnik, a madárpók hosszú távú, és -ha megfelelõ körülményeket teremtünk számára, akkor- relatíve egyszeri beruházás. Kár azon siránkozni, ha nem sokkal azután, hogy beszereztük az állatot, esetleg valahol meglátjuk ugyanazon faj hasonló méretû példányát pár száz forinttal olcsóbban. Egy-két vedlés és a felcseperedõ pók elfeledteti velünk pillanatnyi és teljes mértékben felesleges csalódottságunkat. Ha mérlegelésre kerül a sor a vételár tekintetében, érdemesebb attól a kereskedõtõl vásárolni, akihez kritikus helyzetben nyugodtan fordulhatunk a problémánkal. Sok madárpók életét lehetett volna megmenteni, ha a láthatóan szakszerûtlen tartási körülménybõl származó probléma megoldását nem egy válrándítással vagy egy egyszerû ýnemtudommalý intézik el.

A madárpókok kereskedelmi ára fajonként változó és függ a pillanatnyi piaci viszonyoktól is. A mai kínálatból már mindenki megtalálja a számára legkedvezõbb árfekvésû fajt. Minél kisebb ugyanazon faj egyede, annál alacsonyabb az ára, viszont annál nagyobb kockázatot is vállalunk a tartását illetõen. Nincs általános érvényû szabály a méret / kereskedelmi ár összefüggése között, de nagyjából a petébõl kikelt pók ára a tizede egy ivarérett nõstényének. Ezt semmi esetre sem szabad dogmaként értelmezni, hiszen egyes fajok ára ettõl nagymértékben eltérhet.

A kifejlett hím ára nagyon változó. Ritka fajok hím példányaiért csillagászati összegeket is elkérhetnek gazdáik, hiszen a sikeres szaporítás után magas bevételhez juttathatják a nõstény pók tulajdonosát. Más esetben a hím alku tárgyát képezi, a kokonból kikelõ kispókok valahány százalékáért. A gyakran tartott, a hobbiállattartásban általánosnak mondott fajok ivarérett hím példányainak ára nagyjából megegyezik a kifejlett nõstényekével.

17. Ki hogyan "szoktatja" kézre a madárpókját?

Sokszor látni az írott és elektronikus médiában, gyakorlati bemutatókon, kiállításokon...stb., hogy a legkülönfélébb fajú madárpókok mászkálnak egyes emberek testrészein. Sokakat ez a magatartás inspirál madárpókvásárlásra. A madárpóktartásnak a célja semmi esetre sem szabad, hogy ebbe a mederbe terelõdjön. Aki ilyen megfontolásból tervezi madárpók beszerzését, az nagyon rossz úton jár. A póknak a helye a terráriumban van, emellett az állatot rendkívüli mértékben stresszeli az, ha kimozdítják megszokott "élõhelyérõl", amit rosszesetben szõrrugdosás és/vagy egy óvatlan pillanatban bekövetkezõ marás adhat az óvatlan gazdi tudtára. Vannak nyugodtabb fajok, melyek egyes egyedei jobban tûrik az ilyenfajta "dresszúrát" és gyakorlott tulajdonosaik nagyon jól tudják, hogy a póknak melyik az az idõszaka, amikor nyugodtabban reagál az õt ért zaklatásra. Viszont azt is tudják, hogy aki kézre vesz egy madárpókot, az abban a pillanatban vállalja a marással járó kockázatot is.

18. Hány pókod van (alias: kinek van több blondija)?

Teljesen mindegy! Nem az állatok száma illetõleg a hobbiállattartásban való elõfordulásának ritkasága a mérvadó, hanem az, hogy az általunk tartott állat a számára legoptimálisabb környezetben éljen. Ha úgy érezzük, hogy egy állatot tudunk tartani, de annak mindent megadunk, akkor egyet érdemes vállalni, ha százról mondhatjuk el ugyanezt akkor százat...Mi sem elszomorítóbb annál, ha valaki kezdetben rengeteg állatot összevásárol, majd miután lanyhul a lelkesedés vagy esetleg menet közben derül ki, hogy nem áll rendelkezésre megfelelõ mennyiségû táplálék az állatok számára, elhanyagolja a pókjait. A sínylõdõ állatok nem fejlõdnek megfelelõen és sok közülük el is pusztul. Akit kizárólag a birtoklási vágy hajt, az gyûjtsön sörösdobozt, matchboxot, vagy bármit csak ne élõ állatot!